A fehér bőr kiváltság volt, hiszen azt jelentette, hogy nem fizikai munkásként telnek a napjaid. A 16. században a bőr fehérre volt mázolva, így elfedve a bőrhibákat. Később a fehér szín akkora hatással volt a divatra, hogy a hatalmas parókák színe is hófehér lett. Az arcukon lévő ereket is kék festékkel emelték ki, hogy így tűnjenek még sápadtabbnak. 

 

A reneszánsz korban a nőket 3 szín uralta. Fekete, fehér és a piros. Minden jómódú nő teljesen hófehér bőrrel rendelkezett. A hófehér, szinte „átlátszó” fehér bőr elérése miatt nem féltek ólomércet használni, ami rengeteg betegséget okozott, és gyakran halálhoz is vezetett. Ebben a korban a nők kesztyűket és napernyőket is hordtak, hogy megóvják bőrüket. A 20-as évek elején véget ért a fehér bőr egyeduralma Coco Chanelnek köszönhetően, és beköszöntött a „napbarnított bőr trend. Ha barna bőröd van, akkor van időd a tengerparton süttetni a hasad, így tehát a gazdagság filozófiája egy csapásra megváltozott, és a barna bőr immáron a gazdagság szimbólumává vált. A világháború után ismét előtérbe került a fehér bőrszín divat, de nem volt hosszú életű. Ázsia az egyetlen kivétel, hiszen náluk töretlen a fehér bőrszín imádat. Gondoljunk a Gésákra.  Egész Ázsiában találhatunk bőrfehérítő krémeket, amik segítenek fehérebbé tenni a bőrszínt.  Ennek ellenére Európában mai napig is, 2017-ben, a barna bőrt párosítjuk az egészség, gazdagság, jólét fogalmához. 

Elérni a barna bőrt, na de milyen áron? Tv-reklámoktól, újságoktól kezdve mindenhol a napsugarak káros hatásairól hallunk. A fényvédelem ma már magába foglalja a bőröregedés megelőzését, napfény okozta bőrbetegségeket, és daganatokat. Még Ázsiában hatalmas kultúrája van a fényvédelemnek, sajnos Európában ez még gyerekcipőben jár. Tudtad, hogy Magyarországon már másfélszeresére nőtt a bőrrákos megbetegedések száma? Sajnos a genetikai tényezők mellett sok múlik a fényvédelmen is, amit nem elég elégszer hangsúlyozni. A legtöbb bőrrákos megbetegedést napégés okozza. A bőrgyógyászok egyértelműen kijelentették, hogy a szolárium, és a rossz barnulási szokások miatt növekedik egyre jobban ez a szám. Az állatokkal összehasonlítva, mi emberek nem rendelkezünk olyan természetes „fényvédőkkel”, mint a tollazat vagy erős testszőrzet. Vagy mégis? Nekünk is van védekezőképességünk, csak kevésbé hatékony. Ezt hívják barnulásnak. A bőr sejtjei képesek regenerálni a napsugarak okozta károkat, de sajnos ennek is vannak korlátai, így érdemes a lehető legtöbb időt szánni a megfelelő fényvédelemre.
 

ami a világon mindenhol az adott termék fényvédelmének mértékegységét jelenti. Az UV sugárzás mennyisége egy adott egyén ( bőrtípus ) esetében mérve, napvédővel vagy anélkül hány perc alatt ég le. Pl., ha egy adott bőrtípus 10 perc alatt ég le a napon, akkor a bizonyos fényvédő használatával az idő 10 szereresére nő, így 100 percet tartózkodhat leégés nélkül a napon. Hatékonysága függ a használat gyakoriságától, a verejtékezéstől, mennyit tartózkodunk vízben. A napvédő használatának néhány óra múlva történő használatának elmulasztása magában hordozza természetesen a leégés tényét.

 

A nyár már beköszöntött! Neked megfelelő fényvédő krémed van? Nem tudsz eligazodni? Az első dolog a faktorszám ( SPF ), amit figyelembe kell vennünk, hiszen minél magasabb a faktor száma, annál jobban véd az UVB/UVA sugárzástól.  A fényvédőket összetevők szerint is csoportosíthatunk. Léteznek fizikai és kémiai fényvédők is. A fizikai fényvédők a bőr felszínén képeznek egy réteget, és az UV- sugarak visszaverésével fejtik ki a hatásukat. Ezek a típusú fényvédők egyaránt óvnak az UVA és az UVB sugárzástól. A másik csoport a kémiai fényvédők, amik a bőrbe felszívódva óvják bőrünket. Gyerekek bőrére érdemesebb fizikai fényvédő krémeket alkalmazni, mivel ezek használata biztonságosabbak a kémiaival ellentétben. Ázsiának köszönhetően Európában is kezdenek elterjedni az olyan alapozók, sminktermékek, amik fényvédőket tartalmaznak. A tudatos nők felismerték, hogy a ráncok kialukálásához a napsugárzásnak bizony sok köze van. Érdemes különös gondot fordítanunk alapozó választáskor, hogy tartalmazzon fényvédőt is.

Fizikai lehet akár egy sapka, kalap is, bár ezek akkor is jól működnek, ha kombinálod a kémiai fényvédőkkel. Manapság a környezetet tudatosság az egészség megóvása végett előnyt élveznek a fizikai fényvédő krémek.  Használatuk nem bonyolultabb, mint más társaié, de valójában kissé vicces is lehet annak, aki épp nem szembesült még egy fehérre, netén halvány uborkazöldre meszelt arcú napozóval. Viccet félretéve a fizikai fényvédők a bőr felületéről visszaverik az UV sugarakat, így nem engedve a bőr hámrétegéig sem eljutni.  Megkülönböztetünk UV-A  és UV-B és UV-C  sugarakat. Az UV-A sugarak hosszabb hullámú sugarak, amik a tudomány mai állása szerint nem okoznak napégés ellenben az UV-B sugarakkal. Rövidebb hullámok, de valójában ez a hullámtartomány felelős a bőr leégéséért. A sérült, leégett szövetekben fototoxikus folyamatok indulnak el, amik a bőr immun reakcióit befolyásolva beindíthatják a bőr szöveteiben a rákos elváltozásokat. Minden egyes nap által okozott leégés megsokszorozza a bőrrák kockázatának kialakulását.

A fizikai fényvédők kombinálva a kémiai fényvédőkkel, mint ezer kis tükör verik vissza a nap sugarait, megóvva a bőrt a leégéstől. Azonban már bőrben felszívódó hatóanyagokat is tartalmaznak, amik nem épp az egészségünket szolgálják.

 

Az egészen kicsi gyermekek és a fehér bőrű netán szeplőkkel és természetes vörös, illetve tejfehér hajkoronával megáldott emberek a legveszélyeztetettebbek. És ismernünk kell a bőrünket mennyi napon töltött időt engedhetünk neki a bőr leégését elkerülve.

Biológiai fényvédők a napozószerek új generációját jelentik, és a nagy gyártók kihasználva a nagyságukban rejlő előnyt, élnek is kozmetikai ipar piacán kialakult helyzeti előnyükkel. Emiatt egyre nagyobb számban jelenítik meg a napozó termékeikben.

De, mi is az a biológiai fényvédelem? Az eddigi ismeretek alapján készült napozószerek receptjei kiegészülnek olyan hatóanyagokkal, amik nem csak a pigmentáció elleni védelmet nyújtják, hanem védik a bőr immunsejtjeit a különböző genetikai degeneratív változásoktól. Ilyen anyag a mannitol és az ectoine. Használatuk során végzett kísérletek még nem támasztják alá azt, hogy ezek az anyagok milyen kockázati tényezőt jelentenek vagy jelentenek e egyáltalán a bőr napégése során kialakuló rosszindulatú megbetegedésekben. A gondos és elővigyázatos napozás fontos az egész szervezetünk számára, és ezt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül.
 

A szolárium reneszánszát éljük, minden sarkon 0-24-es szoláriumokat találhatunk. Vajon mennyire káros az egészségünkre a szolárium? Mai napig pro és kontra érvek sorakoznak fel a szolárium használattal kapcsolatban. A szolárium mellett érvelők szerint segít a bőrt felkészíteni a nyári napsugárzásra, így megelőzhető a leégés. Az UV fény segít csökkenteni a pattanásokat, és a D-vitamin termelődését is fokozni tudja, ami miatt enyhíthet különféle bőrbetegségek tüneteit, mint az ekcéma, pikkelysömör. A hátrányok közül is sorolnék párat, mint pl. az első helyen álló bőröregedés. A szolárium árt a bőr rostjainak, így idő előtt ráncossá válhatnak. Heti 2 szoláriumozás már elég ahhoz, hogy a korunknál idősebbnek nézzünk ki. A másik kockázat, a bőrrák kialakulása. Heti 1 szoláriumozással duplára növelhetjük a melanoma kialakulásának esélyét. A kutatók szerint nem létezik olyan barnulás, ami egészséges lenne.
 
 
Kerekes Gabriella
Brilla Natúrkozmetikumok
 
Vissza a többi cikkhez >>>